Perpatvar az elvált szülők gyerekének iskolaválasztása körül

Mint ezt nemrégiben egy konkrét példa ismét bizonyította, még a gyámhatóságok számára sem egyértelmű, hogy ha a szülők külön élnek, melyikük dönthet róla, hogy milyen iskolába járjon a gyerek. Az ombudsman most felszólította az illetékeseket, hogy tisztázzák a helyzetet, ezért mi is összefoglaljuk, milyen jogértelmezés született.

Bár mi magunk valószínűleg nem gondolnánk, még a különböző hatóságok számára sem teljesen egyértelmű, hogy ki döntheti el, melyik iskolába járjon a gyerek, ha a külön élő szülők nem tudnak dűlőre jutni a kérdésben. Mivel a probléma gyakrabban kerül elő, mint sejtenénk, az illetékes ombudsman most felkérte a minisztereket, hogy tisztázzák a kérdést. A döntéshez egy konkrét eset vezetett, amelyben az érintett anyuka a gyámhivatal eljárását kifogásolva tett panaszt az országgyűlési biztosnál. Történt ugyanis, hogy a gyereket nevelő apával közösen választották ki a továbbtanulás szempontjából szóba jöhető középiskolákat a gyámhivatali tárgyaláson, és megegyeztek azok sorrendjében is. Ezek után azonban az apa valamilyen oknál fogva újabb eljárást indított, amiről az anyát már nem értesítették.
Az ombudsman megállapította, hogy a gyámhivatal azzal, hogy az egyébként bírósági hatáskörbe tartozó ügyben maga döntött, és nem értesítette az ügyfelet az őt érintő fontos kérdésről, sértette a jogállamiság elvét, és az abból fakadó tisztességes eljáráshoz való jogot. Erre tekintettel felkérte a hivatal vezetőjét, hogy a jövőben fokozottabban figyeljen az ehhez hasonló esetekre, és ügyeljen arra is, hogy az ügyintézés során érvényesüljenek a törvényes alapelvek. Az egységes joggyakorlat érdekében ezzel egyidejűleg fordult az országgyűlési biztos a szociális és munkaügyi miniszterhez, kérve, hogy tájékoztassák a gyámhivatalokat a szülői felügyelettel kapcsolatos hatáskörükről. Egyben megkereste az oktatási és kulturális minisztert is, hogy intézkedjen az általános iskolák igazgatóinál, hogy időben hívják fel a külön élő szülők figyelmét a jogi lehetőségekre, ha nem tudnak megegyezni a továbbtanulásról.

Gyámhatóság vagy bíróság?
A különélő szülők közötti, a gyerek életpályájának, iskolájának megválasztásával kapcsolatos vitát a bíróságnak kell eldöntenie az ombudsman szerint, ezért törvénysértő, ha a gyámhivatal határoz a kérdésben. Persze mindez csak a gyermekelhelyezést követően érvényesül, a Legfelsőbb Bíróság egy konkrét ügyben született eseti döntése szerint ugyanis a külön élő szülők közötti, az iskola megválasztásával kapcsolatos jogvita a gyámhatóság hatáskörébe tartozik mindaddig, ameddig a gyermek elhelyezésére akár a szülők megegyezése, akár a bíróság döntése alapján nem került sor. A szóban forgó esetben a házastársak jó ideje különváltan éltek már, a közös gyermekük elhelyezése kérdésében ugyanakkor ítélet vagy bírósági egyezség nem született, sőt az elhelyezésről érvényes megállapodás sem jött létre a szülők között. Magyarul mindenféle papír nélkül ugyan, de a gyakorlatban működött a dolog  - egészen addig, amíg az iskolaválasztás kérdésén "ki nem borult a liszt".
A családjogi törvény általános szabálya szerint a gyerek feletti felügyeletet a szülők - ellentétes megállapodásuk hiányában - együttesen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A csemete életét érintő valamennyi kérdésben meg kell tehát találniuk a közös nevezőt. Ez mindaddig igaz, amíg a házasság felbontásáról vagy a gyermek elhelyezéséről szóló perben a gyermeket - a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján - valamelyik szülőnél elhelyezik. Ettől az időponttól ugyanis a felügyeletet már az a szülő gyakorolja, akinél a gyereket elhelyezték, míg a másik szülő felügyeleti joga kivételekkel ugyan, de szünetel.
A hivatalos gyermekelhelyezés előtt felmerült valamennyi jogvitát, így az iskolaválasztást is, a gyámhatóság dönti el tehát, ha a szülők nem tudnak egyetértésre jutni. Teljesen más azonban a helyzet akkor, ha a gyermekelhelyezés hivatalosan is megtörtént: ilyenkor a különváltan élő szülő felügyeleti joga főszabályként szünetel, a nebuló nevének meghatározásába, illetve megváltoztatásába, tartózkodási helyének kijelölésébe, továbbá az iskolájának, életpályájának megválasztásába ellenben továbbra is beleszólhat. Ha az anya és az apa nem tudja ezeket a kérdéseket közösen eldönteni, akkor viszont már a bírósághoz, nem pedig a gyámhatósághoz kell fordulni.

 dr. Farkas Katalin
 

[Forrás: Női lapozó 2009. augusztus]