Az utóbbi évek pedagógiai kutatásai azt igazolják, hogy a közoktatási rendszer nem csökkenti, hanem lényegesen megnöveli a tanulók közötti fejlettségbeli különbségeket. A hagyományos ismeretalapú pedagógiai kultúra képtelenné vált az eredményességgel, az esélyegyenlőséggel szemben növekvő igények teljesítésére. Ez a könyv a hagyományos pedagógia kultúra problémáiról, a kompetencialapú, kritériumorientált pedagógia megoldást kínáló lehetőségéről szól.

A tanulási motiváció vizsgálata a pedagógiai kutatások egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

Miután mind nyilvánvalóbb, hogy a tudás a gazdasági fejlődés motorja, világszerte megerősödtek azok a kutatások, amelyek az iskolában elsajátított tudás minőségét, hasznosíthatóságát, a gondolkodás fejlettségét vizsgálják.

Mind határozottabban fogalmazódik meg az igény, hogy az iskola értelmesen elsajátított, jól szervezett, a mindennapi életben is használható tudást közvetítsen.

A metakogníció kifejezés az utóbbi három évtizedben számos tudományterületen vált az emberi gondolkodás vizsgálatának egyik legelterjedtebb fogalmává.

A gondolkodás fejlesztése a megismerés, az értelmes tanulás és az elsajátított ismeretek hasznosíthatóságának fontos kritériuma.

A múlt század utolsó évtizedeiben a tudás a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezőjévé vált, ami erőteljesen befolyásolja a tanulásról és az iskolában elsajátított tudás értékéről való gondolkodást is.