Südi Ilona az osztály vezetője először a 2010. évi bemeneti mérés területeinek eredményeit tekintette át, elsősorban az elemzésekben kevésbé megjelenő szempontok alapján. Ezt követte a 2010. évi országos kompetenciamérés FIT jelentéseiben bekövetkezett változások bemutatása, valamint a fővárosi fenntartású intézmények 10. évfolyamos tanulói eredményeiből egy kis ízelítő.

A 2010/2011. tanév kilencedikeseinek képzéstípusonkénti átlagos eredményei tényleges különbséget mutatnak, mely közel egyszórásnyi értékű (a fővárosi átlag 500 standardpont 100-as szórással). A matematika és szövegértés, valamint a történelem és idegen nyelv mérése egy-egy napon zajlott közel 30%-os reprezentatív mintán, lefedve a kilencedikesek közel felét. A harmadik alkalommal a könyvtárhasználati ismeretek mérését 10%-os (más mintaválasztási rendszerben) reprezentatív mintán végezték. Az előadás során megnézték a tanulói teljesítmények eloszlását bemutató diagramokat, ezt követte az eredmények nemek szerinti összevetése.

Míg a szakközépiskolások körében minden mérési területen szignifikáns a különbség a bemeneti eredmények között, addig a gimnazistáknál a matematika, a szövegértés és a történelem, a szakiskolásoknál a szövegértés és történelem területen tapasztalható tényleges különbség. Elhangzott, hogy a történelemmérés során - mint az az elemzésben is olvasható - a tanulók 8. év végi osztályzatuk átlaga alapján a lányok tűntek eredményesebbnek, a mérésnél viszont minden esetben a fiúk teljesítménye az magasabb.
A tanulók teljesítményeloszlásánál jól látszik a különböző méréseknél már megfogalmazott tapasztalat, hogy míg a lányok esetében a szövegértés, addig a fiúknál a matematika az eredményesebb.
Egy első látásra igen összetett ábrában került bemutatásra képzéstípusonként a nyelvoktatási jelleg szerinti eredmények alakulása. Ezen eredmények részletesebb értékeléséről a mérés.info áprilisi számában lesz olvasható egy írás. A tanulói teljesítmények percentilisenkénti bemutatása, különösen a képzéstípusonként bemutatott nyelvoktatási jelleg szerinti eloszlások mutatnak érdekes képet, melynek részletesebb tanulmányozását javasolta az előadó a résztvevőknek.

Az egyes területek eredményeinek értékeléséről készült elemzések tartalmazzák a feladatonkénti, feladatelemenkénti teljesítmény alakulását képzéstípusonként bemutató diagramokat. Ezek az ábrák azért kerültek az előadásba, mivel nagyon érdekes, mely mérési területen mekkora „szakadék” tapasztalható az egyes képzéstípusoknál.
A 2010. évi országos kompetenciamérésről elérhető információk sok újdonságot mutatnak az intézmények számára az eredményeik értékeléséhez. Az előadás során a legtöbb információt mutató telephelyi jelentés ábráinak áttekintése történt meg, részletesebben megnézve az új ábrákat, értelmezési lehetőséget.
Az előadó megítélése szerint egy intézményben az értékelés különböző szinteken valósulhat meg és mindegyiknél más-más jelentésre, a FIT szoftver más-más lekérdezési lehetőségeire helyezheti a hangsúlyt. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az intézményi eredmények honlapra kerülése, a jelentések, ábrák megjelenítése feltétlenül igényel némi értelmező magyarázatot.

Az előadó külön kiemelte, hogy számára igen izgalmas a matematikajelentésben megjelenő „A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében” új ábra és táblázat. Egy objektív mérési eredmény és a mérésnél sokkalta szubjektívebb osztályzat, valamint az intézményi értékelés rendszere áll itt egymással szemben. Javasolta a kitekintést, tehát több jelentés ezen ábrájának tanulmányozását, hangsúlyozva, hogy ezek az információk egy-egy intézményen belül szolgálhatnak igen értékes adatokkal a jövőre vonatkozóan.
Az előadást a fővárosi fenntartású középfokú intézmények 10. évfolyamos országos kompetenciamérési adatairól készülő részletes értékelésből néhány diagram, adat bemutatásával fejezte be. A jelentések áttekintése után sajnos már látszik, hogy a telephelyek felénél nincs CSH-index, ezért nem lehet értékelni az átlageredményt a tanulók korábbi eredményének tükrében.

A műhelyfoglalkozás 30 résztvevője (pedagógiai szakértő, szaktanácsadó, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, mérésvezető, tanár, fejlesztő pedagógus) elégedettségi kérdőíven nyilvánított véleményt a rendezvényről. Az összesített eredmények alapján elégedettségük 85-91%-os volt.