Christina Salmivalli budapesti látogatása kapcsán 2010. február 23-án került sor arra a szakmai beszélgetésre, melynek keretében betekintést nyerhetettek a részt vevő szakemberk az iskolai agressziókezelés finn és magyar szakmai koncepciójába, illetve végrehajtási protokolljába.

A megbeszélésen részt vett Christina Salmivalli asszony, a Turkui Egyetem pszichológia professzora, Jaakoko Sievers a Finn Nagykövetség EU-referense, valamint a Fővárosi Közgyűlés képviseletében Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke és Kucsák László, az Oktatási Bizottság alelnöke. Az Intézetet Sárik Zoltán igazgató, az MFPI Agressziókezelési munkacsoportját Németh Margit, osztályvezető pszichológus és E. Tóbiás Sára, pszichológus képviselte. A beszélgetés moderátora, a toleranciafejlesztés területén tevékenykedő Kozák Zsuzsanna, pedagógiai szakértő volt.

A beszélgetés során bemutatásra került az ugynevezett KiVa program, amelyet 1996-ban dolgozott ki a Turkui Egyetem az iskolai "bullying" megelőzésére és kezelésére a finn oktatási minisztérium támogatásával. A KiVa - amely egyébként finnül "bölcset" vagy "barátságosat" jelent - programban már első osztályos tanulók számára kínált tanórákon elkezdődik az iskolai zaklatás fogalmának, jelenségének közös megvitatása, amely egy idősebb korosztály számára kifejlesztett számítógépes játékkal bővül ki a későbbi évfolyamokon. A virtuális tanulóprogram a tanórán elhangzott ismeretek elmélyítését teszi lehetővé.

A tanórán zajló osztályfőnöki munka melett a szülők bevonására és az éles helyzetek kezelésére is hangsúlyt fektetnek. Ebben nyújt segítséget az iskolákban működő három fős pedagógusokból, iskolai személyzetből álló csapat, akikhez konkrét eset kapcsán lehet fordulni.

Az MFPI-ben működő Agressziókezelési munkacsoport tevékenyégét Németh Margit mutatta be, aki a munkacsoport kiemelt projektjét, a komplex intétményfejlesztés elméleti koncepcióját és gyakorlati megvalósulását foglalta össze. Hansúlyozta  a rendszerszemlélet és a prevenció fontosságát, illetve a szülő, a gyermek és a pedagógus bevonásának szükségességét.
Szót ejtett azokról a pedagógusoknak és intézményvezetőknek tartott képzésekről, amelyek az iskolajoggal kapcsolatos ismeretek bővítését, a szociális kompetenciafejlesztést, és az alternatív konfliktuskezelő technikák elsajátítását célozzák. A kortárssegítők képzése, a gyerekek számára tartott mentálhigiénés csoportok és a színházi neveléshez kapcsolódó programok egy komplex szolgáltatáscsomagként elérhetőek a bevont intézmények számára. A tavalyi tanévben 6, idén 8 újabb intézmény kapcsolódik ehhez a kezdeményezéshez.

Sáska Géza

oktatáskutató egy országos vizsgálat eredményeit összegezte. A 11.-es évfolyam vizsgálatát több, mint 4000 tanuló és 900 tanár részvételével végezték. A kutatásból kiderül, hogy az iskolai agressziós incidensek sok esetben a média által felnagyítva kerülnek a köztudatba. A verbális agresszió sokkal komolyabb probléma az iskolákban, mint a fizikai zaklatás. A megoldást a személyes tanári tekintély oldaláról, illetve az intézményi jogok (bűntető beavatkozások) felől közelítve képzeli el az Oktatási Bizottság alelnöke, Kucsák László.

Csomós Miklós

, a Kulturális Bizottság alelnöke az agressziókezelési program fontosságát hangsúlyozta, illetve a tanárok hatékonyabb módszertani felkészültségét megalapozó tanárképzés reformját sürgette.