Szolgáltatások
programok
2012. május
HKSzCsPSzV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
AFIOE logo
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2011. 12. 13. kedd
Modellváltás a fővárosi intézményrendszerben
Fővárosi Pedagógiai Napok 2011.

A Centrál Színházban került megrendezésre 2011. december 8-án a Fővárosi Pedagógiai Napok 2011 rendezvénysorozat keretében a „Modellváltás a fővárosi intézményrendszerben” című konferencia.

Csomós Miklós
Az esemény kezdetén Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes megnyitotta a konferencia kísérőrendezvényét, a Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola kiállítását a színház előterében.
A résztvevőket köszöntő Csomós Miklós beszédében felidézte Bárczy István programját a budapesti oktatásszervezésben, s párhuzamba állította a száz évvel ezelőtti fővárosi polgármester tevékenységének vezérelvét a mai Budapest modell értékeivel. A cél akkor is, most is a szakszerűség, hatékonyság és költségkímélés – emelte ki a főpolgármester-helyettes.
„A valóság változik, ahhoz igazodnak a modellek – vagy fordítva van? – ezzel a kérdéssel zárta köszöntőjét Csomós Miklós.

Csókay László
Csókay László a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály osztályvezetője „A gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszer helye és szerepe a fővárosi oktatás rendszerében” témakörben tartott előadást.
Röviden bemutatta az elmúlt 10 évben kialakult fővárosi gyermekvédelmi modellt, s utalt a legutóbbi változásokra, melynek során egyedül a fővárosban maradt meg a szakellátórendszer (TEGYESZ) az önkormányzat felügyelete alatt, a megyékben a kormányhivatalokhoz került.
Elmondta, hogy jelenleg 2900-3000  fő az ellátottak száma a Fővárosi Önkormányzat rendszerében. Azt is kiemelte, hogy az újonnan bekerülők száma sajnos emelkedő tendenciát mutat (kb. 630 fő/év), a legnagyobb arányban a csecsemők és a serdülők kerülnek a rendszerbe, magas a későn bekerülők aránya is, továbbá egyre több a magatartási-beilleszkedési zavarral küzdő, kábítószert használó és pszichiátriai betegségben szenvedő fiatal.
Arról is tájékoztatott az osztályvezető, hogy a differenciált ellátások biztosításához a fővárosi intézményrendszerben összesen 33 intézmény, 110 telephely működik.
Előadása végén Csókay László a gyermekvédelem budapesti modell sajátosságait röviden összefoglalva elmondta, hogy a modellre jellemző a sokféle otthontípus egymás mellettisége, a lakásotthonok optimális aránya, a központosított gazdálkodás a szakmai önállóság megtartása mellett, az egységes intézményi normatíva, ami az azonos színvonalú ellátás garanciája, továbbá biztonságos és kiszámítható fenntartói finanszírozás a rendszerben.

Pölöskei Gáborné
Pölöskei Gáborné, a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője a fővárosi közoktatási koncepciót ismertette, előadásának címe: „Szervezeti változások a fővárosi oktatási intézményrendszerben”.
A főosztályvezető asszony a bevezetőben a közoktatási koncepciót meghatározó alapelveket foglalta össze (ilyen pl. a Széll Kálmán Terv, Köznevelési törvény, Gazdasági program).
A koncepciót befolyásoló tényezők között kiemelte, hogy a demográfiai előrejelzés szerint a 2013/2014. tanévben a fővárosi intézményhálózat 9. évfolyamára beiskolázott várható tanulólétszám a mélyponton lesz, amire fel kell készülni. A rendszer átalakítása azért is szükségesnek látszik, mert az osztálylétszámokat vizsgálva kiderül, hogy a 9. évfolyamos tanulói létszám a 13. évfolyamra aggasztóan lecsökken; 2010-ben a szakközépiskolák esetében pl. 30.5 főről 23,3 főre.
Hasonlóan problémás a szakképzésben az a jelenség, hogy míg a szakmacsoportos alapozásban résztvevők száma magas, a szakképzési létszám alacsony (szélsőséges esetben pl. ötezer – egyezer arány is előfordul). A statisztikai adatokat szemléletes grafikonokon is bemutatta az előadó, s kiemelte: „Nincs annál drágább képzés, mint amit nem fejezünk be”.
A modellváltás szükségességét jelzi továbbá, hogy a magániskolák ugyanazt a képzést nyújtják sokkal hatékonyabban, ezt a működőképességet kell biztosítani az állami rendszereknek is.
Budapest modell
Pölöskei Gáborné ismertette a fővárosi közoktatási modell megalkotásakor kitűzött célokat: a tanulói lemorzsolódás csökkentése, a szakmakínálat rendezése, a munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése, a gazdálkodás racionalizálása, a fenntartói irányítás megerősítése, valamint az egységes működés és szabályozás kialakítása, valamint a rendszerszemlélet megvalósítása.
Az átszervezés eddigi eredményeiről elmondta, hogy a gazdasági szervezetek és a koordinációs irodák létrehozásával 1,6 milliárd Ft megtakarítást értek el iskolabezárás nélkül.
A jövőre vonatkozó elképzelések közül a főosztályvezető kiemelte a TISZK-ek intézményesítésének szándékát és a gazdasági társaságok kialakításának tervét a duális képzés támogatására. Aláhúzta, hogy meg kell várni, a köznevelési törvény mire ad lehetőséget, valamint befolyásoló tényező az EU-s pályázatok kifutási ideje is, ami 2017-re várható.
Befejezésül felhívta a figyelmet arra, hogy idő kell az új szemlélet kialakításához, és türelmet kért a most kiépülő rendszer felállásához. 

dr. Gál Andrea
Dr. Gál Andrea jogász, a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály EU pályázati referenseKoordinációs irodák kialakítása, működése, szerepe az új intézményi modellben” címmel tartott előadást. Ismertette a koordinációs irodák létrejöttének előzményeit, jogszabályi környezetét és az irodák helyét az intézményrendszerben, illetve a fővárosi szervezeti modellben.
Elmondta, hogy 2011 júliusában kezdődtek a szervezés első lépései, szeptemberben, körvonalazódott a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel a szakmai együttműködés tartalma és formája. Az intézet gyermek-és ifjúságvédelem, iskolapszichológia és szabadidő-szervezői területeken nyújt szakmai támogatást különböző módokon, pl. csoportos tanácsadással, tematikus fórumok, esetmegbeszélés képzések szervezésével és lebonyolításával, módszertani ajánlások összeállításával.
Részletesen ismertette Gál Andrea a koordinációs irodák és az egyetemekkel, a Pszichodiák Alapítvánnyal, a gyermekjóléti intézményekkel, valamint a fővárosi Vöröskereszt ifjúsági tagozatával kialakított együttműködéseket és azok tartalmát is.
Elmondta, hogy szeretnék, ha a fiatalok számára az iskola olyan „élőhely” lenne, ahol a társadalmat tanulják. Kitért a közeli és távlati célokra is, a tervek között említve a koordinációs iroda egységes image-ének kialakítását, alternatív gyakorlatok kidolgozását, a „szociális munkás szemlélet” intézményi szintű kialakítását és a valós közösségi igényekhez igazodó programok kidolgozását.

Kasuba Katalin
Kasuba Katalin, az ÉPTISZK Gazdasági Szervezetének igazgatója „A gazdasági szervezetek (GSZ) működése a gyakorlatban” című előadásában bemutatta az ÉPTISZK Gazdasági Szervezet felépítését, működésének általános szempontjait (egyenrangúság, önállóság, speciális munkamegosztás). Az igazgatónő aláhúzta, hogy a GSZ és intézményei közötti együttműködés célja az intézmények szakmai feladatának jó minőségű, szabályos, gazdaságos, jogszerű ellátása. Ismertette az együttműködés szakmai feladatait, s beszélt a feladatmegosztásról és a kapcsolattartásról is. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi-számviteli, vagyongazdálkodási, fenntartási stb. munkákat, a komplex feladatellátást egy jól képzett dolgozókból álló csoport, napi 10-12 órai munkavégzéssel és rendkívüli összetartással végzi.

 

Szántai János
Szántai János, a FOK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az „Informatikai rendszerek és fejlesztések a fővárosi oktatási rendszer szolgálatában” című előadásában összefoglalta, hogy milyen informatikai szolgáltatások és hogyan támogatják a Budapest modellt.
Sorra vette az informatikai rendszer korábbi szereplőt és feladatait, amelyek a modellváltás során új szereplőkkel (gyermekvédelmi intézmények, gazdasági szervezetek, koordinációs irodák) egészültek ki. Elmondta, hogy változtak a feladatok, a rendszerek és a szolgáltatások is, ezek sokkal komplexebbek, korszerűbbek, megbízhatóbbak és hatékonyabbak lettek.

Sárik Zoltán
Az igazgató kiemelte, hogy a FOK célja továbbra is az intézményi, az intézményközi és a fenntartói munka sokrétű támogatása, segítése, és részletesen szólt a fenntartó és intézményei közötti kommunikáció újdonságairól. Befejezésül kérte az aktív és építő együttműködést az informatikai rendszer működtetésében és fejlesztésében: a naprakész intézményi nyilvántartást, az adatszolgáltatások felelős teljesítését, a kommunikációt érintő változások és a problémák mielőbbi és pontos jelzését.

A konferenciát Sárik Zoltán, az MFPI igazgatója zárta, aki szólt az idei Fővárosi Pedagógiai Napok néhány, már lezajlott fontos eseményéről, és felhívta a hallgatóság figyelmét a rendezvénysorozat további programjaira.

[Végh Györgyi]

 

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés
Fővárosi szakmacsoportos kerettanterv-tervezetek
achív MFPI honlap