A valódi diszlexiások átlagos, vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek,
így a kémia tananyag elsajátításában nem látok különbséget, sőt több esetben az
eredményeik jobbak.
Az utóbbi években megnőtt a diszkalkuliás tanulók száma, osztályonként 2-3 fő.
Néhány ötlet a tanárnő kelléktárából:
Az otthoni kémiatanulást elősegíti, ha a tananyaggal kapcsolatban adok szorgalmi
házi feladatot, a lakásban megtalálható anyagok vizsgálatára (a lilakáposzta mint
indikátor, konyhasó a gázlángba, mosópor oldódása, asztali só vagy cukor kikristályosítása,
keményítőpor készítése burgonyából, ...) felhasználhatóságára vonatkozóan, (gyűjtőmunkák:
műanyagnevek címkékről, félkész és készételek összetétele, italok %-os összetétele,...).
A diszlexiás tanuló énvédő mechanizmusának egyik részterülete, hogy gyakran nem
készít házi feladatot, nem tanul, ha választási lehetőséget kap, ő dönthet, akkor
szívesebben dolgozik. A szorgalmi feladatot természetétől függően le kell írni,
rajzolni, elemezni, értékelni. Megfelelő dicséretben és jutalomban kell részesíteni
az elkészült munkákat, mindenképpen értékelni kell.
Egy tanítási órán, ha több, számukra ismeretlen, idegen szó kerül elő, ügyelni
kell arra, hogy a szó alakja, ne legyen hasonló, mert fellép a homogén gátlás,
a hasonló dolog kioltja az előzőt. Például igen nehezen tanulják meg az alkánok
homológ sorának első néhány tagját, hiszen ezek értelemszerűen egy órán kerülnek
sorra. Mind a nevük, képleteik igen hasonlóak. A funkciózavarral nem küzdő tanulóknak
pont ez jelenti a könnyebbséget, a diszlexiásoknak viszont nagy gondot okoz. Segíteni
lehet őket az elsajátításban sokféleképpen. Igen fontos a különbségek kiemelése.
Táblázatban szoktuk összefoglalni a metán, etán, propán, bután, pentán konstitúciós,
félkonstitúciós és összegképletét, valamint a nevüket. Színessel kiemeljük a különbségeket
a konstitúciós, félkonstitúciós képleten, más színnel a nevükben. Mivel a diszlexiás
(és más részképességzavaros) tanulók legfeljebb 1-2 dologra tudnak egyszerre koncentrálni,
például vagy írnak, vagy figyelnek, vagy színeznek, ők igen lassan haladnak, feltétlenül
differenciált foglalkozásra van szükség az integrált osztályokban. Míg a jobbak
a propántól már önállóan ki tudják tölteni a táblázatot, és elkészítik a molekulamodelleket,
addig a gyengébbekkel a táblázat a butánig elkészül, esetleg egyéniesített segítséggel,
akkor kezdhetik a molekulamodellek összeillesztését a társaik útmutatása alapján.
Az írásban megjelenő részképességzavar nagyban hátráltatja a kémiai képletek,
reakcióegyenletek megtanulását. Diszlexiásoknál nagyon gyakori, hogy felcserélik
a vegyjeleket, „eltévesztik” a betűt, ezért már 9. évfolyamon a modellek színéhez
is kötjük a vegyjelet, színes korongokkal is lerajzoljuk. Nagyon gyakran ismételgetjük
ugyanazokat a vegyjeleket, képleteket, meghatározom azokat a nagyon fontos és
általános ismeretekhez is szükségeseket, reakcióegyenleteket, amelyek mindenkitől
elvárhatók. Saját periódusos rendszert mindig kell használni, hogy jól el tudjon
igazodni rajta.
A reakcióegyenletek írását azzal tudom segíteni, hogy amikor az órai kísérletet
lerajzoltuk (anyagokat, eszközöket), amit tapasztaltunk, azt megbeszéltük, leírtuk,
akkor modellekkel is bemutatjuk a reakciókat, s le is rajzoljuk a képletek alá.
A színek, a tapintás, és az, hogy elmondjuk mi történik, mind élőbbé, megtanulhatóbbá
teszi a bonyolultnak tűnő „betű és számsort”. A kimondottan diszgráfiás tanulók
is jobban el tudják a rajzok, jelek alapján olvasni saját írásukat. Az ő füzetüket
minden órán ellenőrzőm, javítom.
A dolgozat további részei olvashatók a mellékletben.
