A résztvevők Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából érkeztek. A több
modulból álló programsorozat az intézet szakemberei vezetésével került megvalósításra.
A program jelentős részét Fótiné Németh Margit pszichológus és Gonda Judit pedagógiai
szakértő vezette. A rendkívül izgalmas téma megközelítése és feldolgozása alapvetően
tréningtechnikai módszerek, eszközök felhasználásával történt. Ily módon előadások-prezentációk,
gyakorlatok, filmek megtekintése és elemzése, valamint szituációs gyakorlatok
váltogatták egymást, tették színessé a programot.
A hallgatóság rendkívül aktívan, magas motivációval vett részt a képzésen. A
tréning meghatározó altémái között szerepeltek az emberi személyiség fejlődése,
társadalmi szocializációs folyamatok, az ezeket meghatározó tényezők. A foglalkozások
kiemelt hangsúlyt helyeztek az önmegvalósítás, a boldogság, az erkölcsi normák
embert formáló témaköreire. A normaszegő magatartáshoz való viszonyt a képzés
egy újszerű, alternatív szemléleti és módszertani keretben tárgyalta. A hallgatókat
megismertette a resztoratív szemlélet és gyakorlat alapvető fogalmaival és eszközrendszerével.
Ez utóbbi különösen nagy érdeklődésre tartott számot. A program kulcsfontosságú
szocializációs modellje, az emberi együttműködésen alapuló „Szociális fegyelmezési
séma”.
Kedden délután az iskolai erkölcsi nevelés témakörét járták körül a résztvevők.
Török József mérés-értékelési szakértő az erkölcsi szocializáció kapcsán összegezte
a társadalombölcseleti álláspontokat az erkölcs modern társadalmakban betöltött
szerepét illetően. Ezt követően az erkölcsi nevelés iskolai megközelítéseit, külföldi
és hazai megvalósulásait mutatta be. A serdülők erkölcsi szocializációját vizsgáló
kutatási projektek kapcsán csoportmunkában végzett gyakorlat célja az állapotfelmérés
eszközének megismerése volt. A két nagy magyarországi mérés eredményeinek összegzése
után bemutatta a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó
Intézet bemeneti mérési rendszerét, az ahhoz kapcsolódó erkölcsi szocializációs
és agressziómérés mérőeszközét.
Az empirikus eredmények interpretálása után demonstrálta, a szociokulturális
háttérkérdőív adatai alapján milyen újabb, a serdülők döntési kompetenciáját befolyásoló
tényezők ragadhatóak meg, s ezek kapcsán milyen fejlesztési lehetőségei adódnak
az iskolának.
A keddi délután a téma kötetlen megvitatásával zárult.
A csütörtök délutáni nap programjában, mely során Csillag Ferenc pedagógia szakértő
vezetésével dolgoztak a résztvevők, a következő kérdések kerültek kibontásra.
-
Az ember életét meghatározó munka, alkotás, tanulás
-
A kultúra és művelődés, az életmód, életszínvonal
-
Az ünnepek, a hit, vallás, világnézet
-
A környezeti hatások
A foglalkozás részben előadás jellegű volt, ahol az alapfogalmak tisztázásán
túl, a honi pedagógiai gyakorlattal is megismerkedhettek a hallgatók, ugyanakkor
csoportos és egyéni munkájukkal is gazdagították a programot.
Karinthy Frigyes írja: "Nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak."
Az előadás során arra kerestük a pedagógiai, módszertani választ, miként tudja
a pedagógus alkotó munkára hívni tanítványait, hogy a felfedezés örömét minden
gyerek az iskolában sokszor élje át.
A közel egy hétig tartó közös együttlét, munka oldott légkörben, konstruktív,
jó hangulatban zajlott. A résztvevők új információkkal, hosszabb-rövidebb távú
tervekkel, új emberi kapcsolatokkal gazdagodva, a visszatérés reményében búcsúztak
a vezetőktől és egymástól.
