A kerettantervi szabályozás után az Emberismeret, etika önálló modultantárgy lett a 7. és 11. évfolyamon, heti 1 órában, továbbá érettségi
tárgyként is választható (volt). Egyetemek, főiskolák vezették be az oktatói képzést,
és néhány tankönyv(-sorozat), taneszköz is készült, azonban a tantárgy helyzete
jelenleg periférikus.
Az etika modul oktatásának törvényi és tartalmi szabályozása részben (látszólag)
megoldott a NAT, a kerettantervek és helyi tantervek (pedagógiai programok) révén,
azonban az oktatási struktúrán belüli megerősödését számos probléma, megoldatlan
kérdés akadályozta, melyek vonatkoznak a tantárgy tartalmi hangsúlytevésére éppúgy,
mint az elmélet-gyakorlat arányára vagy az oktatók személyére, módszertanára stb.
A szülők többsége elvárja az iskolától, hogy gyermekük minden szempontból kapjon
megfelelő felkészítést a sikeres életre. A sikeres élet megítélése azonban egyrészt
nem koherens (napjainkban sok szempontból erősen gazdasági hangsúlyú), másrészt
nem is él minden szülőben az elvárás gyermekük etikus gondolkodásának és viselkedésének
fejlesztésére.
|
|
Idén az emelt szintű Emberismeret és etika érettségire 1 vizsgázó jelentkezett.
Az emberismeret és etika emelt szintű írásbeli vizsga (240 perc) három feladattípusból áll: esszé, esetelemzés és
érvelés. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg
az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
(Forrás: OKM) |
|
|
|
Az ilyen jellegű társadalmi kötöttségek, az alacsony modul-óraszám, a taneszközök
hiánya stb. nehezítették a tantárgy súlyának növelését az oktatási palettán, azonban
a „pedagógiai ethosz” szellemében az isko-lának feladatául kell tudnia - az akadályok
ellenére is -, hogy diákjait ne csak a kognitív és szakmai ismeretekkel, hanem
a kritikusan gondolkodó, szociális érzülettel bíró, értékalapú gondolkodási-viselkedési
kompetenciákkal is „felszerelje”.
Felmerül a kérdés, hogy a XXI. század modern iskolája (a „jövő iskolája”) hogyan
tudja az erkölcsi alapismereteket, morális értékeket felelősen beágyazni az ifjúságnevelés
– a cyber-generáció nevelésének – rendszerébe?
Készséggel adnánk helyet az elméleti megfontolásoknak, a szaktanárok véleményének,
a jelenlegi iskolai gyakorlatok bemutatására stb. portálunkon.
Érdeklődéssel várjuk a területen munkálkodó pedagógusok, iskolavezetők hozzászólását!
Végh Györgyi
vegh.gyorgyi@fppti.hu
