Egy január 17-i keltezésű, az MTI birtokába került kormányrendelet-tervezet szerint
a közigazgatási egyeztetést február 17-27 között tartják majd az új NAT-ról, ezt
követően március 1-jén tárgyalná az államtitkári értekezlet és március 7-én a
kormány.
A dokumentum rögzíti, hogy a NAT ismét kiegészül a mindenki számára kötelező
minimális tananyaggal, és "a tantervek újrafogalmazásakor egyensúlyt kell teremteni
az értékhordozó hagyományos és a mai kor által megkövetelt új tartalmak között,
s azt öt-tízévenkénti korrekcióval fenn kell tartani."
A több mint kétszáz oldalas tervezetben az olvasható: a változások összhangban
vannak a nemzeti köznevelési törvény azon szemléletével, hogy a nevelés-oktatás
rendszere a közszolgálat elvére épüljön, szemben a korábbi piaci alapú szolgáltatás
koncepciójával.
A dokumentum rögzíti, hogy a mostani tíz műveltségterület kiegészül a közműveltségi
tartalmakkal három képzési szinten (1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam; 9-12. évfolyam),
és kitér a kerettanterv feladatára is.
Mint az anyagban kifejtették, az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési
területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővülnek,
illetve a meglévő tartalmak kiegészülnek.
Ilyen új tartalmakként említik az erkölcsi nevelést, a nemzeti azonosságtudatot
és a hazafias nevelést, az állampolgárságra, demokráciára nevelést, az önismeret
és a társas kultúra fejlesztését, a testi és lelki egészségre nevelést. Kitér
az új NAT a családi életre nevelésre, a másokért történő felelősségvállalásra,
az önkéntességre, a környezettudatosságra, valamint a pályaorientációra, gazdasági
és pénzügyi nevelésre, médiatudatosságra nevelésre, a tanulás tanítására.
E fejlesztési területek-nevelési célok többféle módon érvényesülnek a tartalmi
szabályozás különböző szintjein, és valósulhatnak meg a köznevelés folyamatában.
Egyrészt beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési
követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló
tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint. Emellett tematizálják
az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki
órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket adnak az egyéb nem tanórai keretekben
folyó iskolai foglalkozásoknak, programoknak. A felsorolt területek beépítéséről
a kerettantervek gondoskodnak majd - olvasható a javaslatban.
Az előterjesztés hivatkozik a nemzeti köznevelésről szóló törvényre, amelynek
rendelkezései szerint az általános iskola első-nyolcadik évfolyamain az erkölcstan
tantárgy oktatása a kötelező tanórai keretben történne. A kötelező tanórai foglalkozások
keretében az állami általános iskolában az erkölcstan óra helyett tartalmában
és módszertanában egyházi jogi személy által meghatározott, szervezett és felügyelt
hit és erkölcstan óra választható.
Az új NAT-ban a kortárs irodalom jelentősebb arányban van jelen, mint korábban,
"hiszen fontos, hogy az irodalom nem zárult le, hanem élő hagyomány". A nemzeti
kánon részét képező alapvető művek szövegszerű ismerete minden képzési szinten
követelmény - írják, megemlítve, hogy a nat egységesen és tételesen sorolja fel
a közműveltségi kánont, kiemelten a magyar és az egyetemes irodalomban fundamentálisnak
tekinthető szerzőket és műveket.
Az európai kereteknek megfelelően beillesztették a natba a nyelvi eszközök, feladattípusok,
az interkulturális ismereteket és kompetenciákat. Rögzítik, hogy az idegen nyelvek
oktatását legkésőbb 4. évfolyamra el kell kezdeni.
A 9-12. évfolyamon a tisztán matematikai problémák helyett a diákok számára valóság
közelibb kérdéseket, a "hétköznapok matematikáját" helyezték előtérbe.
Az ember és társadalom műveltségi terület abban különbözik az eddigiektől, hogy
nem egy, hanem több tantárgyban jelenik meg, illetve épít magába. Részét képezik
a társadalmi, gazdasági, állampolgári ismeretek, az etika, honismeret, sőt a filozófia
is. Az ember a természetben műveltségi terület tartalmi elemei magukban foglalják
a természettudományos tantárgyak alapvető elméleteit, és kiemelten jelenítik meg
az egészségmegőrzés és a fenntarthatóság kérdéseit. Fontos alapelv - olvasható,
hogy a természettudományi nevelésnek túl kell mutatnia az iskolai tanulási környezet
mesterséges helyzetein és a mindennapi élethez kapcsolódó fejlesztési tartalmakat
és közműveltségi elemeket kell közvetítenie.
A földünk és környezetünk műveltségi terület elsősorban hon- és népismeretet,
a Magyarországon és szomszédságában élő népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek
bemutatását, a kulturális és vallási értékek megjelenítését célozza. A művészetek
műveltségi terület célja a forma-, ritmus- és színérzék kibontakoztatásának elősegítése,
míg az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület kiemelt céljai: a
gyakorlati tudás megteremtése, megerősítése, a problémakezelés és döntésképesség,
valamint a kreativitás fejlesztése. A testnevelés és sport műveltségi terület
integráltan jeleníti meg az egész életen át tartó testmozgást.
A dokumentum kitér arra is, hogy a tanuló kötelező és szabadon választott tanítási
óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem
lehet több hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, hét tanítási óránál
a negyedik évfolyamon, hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon, nyolc
tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon.
Forrás: MTI
