Miért is vált akkor a század legnépszerűbb görbéjévé a CIKLOIS? És miért tart ez a népszerűség napjainkban is?
Talán azért, mert akarva akaratlanul ez az a görbe, amely a legtöbbször rajzolódik
ki szemünk előtt, hiszen elég a kerékpár vagy az autógumi szelepjének periodikus
mozgására figyelnünk, amely elsőre „körszerűnek” tűnik, de mélyebben megvizsgálva
a görbét, meghökkenve tapasztaljuk, hogy az mégsem kör.
De találkozhatunk a cikloissal a fogaskerekeknél, a mikrosütőnél éppúgy, mint
a villanyborotvánál,vagy akár a képen látható Kimbell Art Museum tetőszerkezetére tekintve.
Már Galilei is behatóan tanulmányozta a mozgások okait és a pályáit, de csak a differenciál-
és integrálszámítás fejlődésével vált lehetségessé az egzakt matematikai leírás.
Könnyen tanulmányozható matematikai tulajdonságai, a mozgások jellemzésében betöltött
szerepe a diákok számára is érdekessé teszik, jelentőségét pedig tovább fokozza,
hogy először a jól ismert sinus-görbe is csak a ciklois kísérőjeként jelent meg.
Kerék, inga, bolygómozgás … Egy görbe rejtelmei címmel olvashatunk érdekes cikket az Élet és Tudomány 2009/40. számában a cikloisról
Szilágyi Brigitta tollából.
