Az önreflexió és fejlesztő munka aktualitását az adja, hogy
- a hazai médiaoktatás (a mai formájában) 15 éves, ennek nemzetközi viszonylatban
is egyedülálló eredményei vannak - az eredmények bemutatásra várnak;
- a magyar közoktatási rendszer átalakítása lehetőséget nyújthat a médiaoktatás
területén mostanra felgyűlt tapasztalatok beépítésére;
- az Európai Bizottság Médiaműveltség Szakértői Csoportja december 7-i ülése
alapján a jövő európai médiaoktatásának és a hazai közoktatás új irányvonalainak néhány
lényeges eleme egybeesik (a médiaoktatás az iskola falain túljutva a nevelés,
a felzárkóztatás és a tehetséggondozás komplex feladatának egyik hatékony eszköze
lehet; a filmművészet/a filmről-, filmmel való oktatás a benne rejlő pedagógiai
lehetőségek újra-elismerésével a kultúraközvetítésben ismét lényeges szerepet
kap, stb.), ezért most jó lehetőség nyílik arra, hogy a magyar médiatanárok közötti
szakmai konszenzust megújítsuk, és ezt képviselve, a szakmával nemzetközi szinten folyó
párbeszédbe aktívabban bekapcsolódjunk.
Az alábbiakban néhány olyan érv olvasható, melyben a felhívásunkra összegyűlt
médiatanárok egyetértenek:
A médiaoktatást tovább kell fejleszteni,
1.) mert a fiatalok médiafogyasztása minden egyéb tevékenységet meghaladó mértékű, ma már napi átlagban a 8 órát is meghaladja a televízió, internet, mobiltelefon,
játékkonzol és egyéb szórakoztató médiatartalom használatra fordított idő;
2.) mert a média mértéktelen használata számos komoly veszéllyel és káros hatással
jár; ezek a hatások az oktatással némileg megelőzhetőek és csökkenthetőek (a médiatanárok
szaktudásával a gyerekek által felhalmozott médiatapasztalat formálható, terelhető
és alkalmazható az oktatásban);
3.) mert a média pozitív hatású használata széleskörű tájékozottságot követel meg a tartalmak előállításának szabályozása, a szabályozás betartatása és a kiskorúak
médiatartalom-elérésének korlátozása tekintetében;
4.) mert a jelenlegi szabályozás nem rendelkezik a kisiskolai médiaműveltség fejlesztéséről
(noha épp ez a korosztály a legkiszolgáltatottabb médiafogyasztó); sem pedig a 9-10. évfolyamon való médiaoktatásról, mely az egyik legalkalmasabb időszak volna a mozgóképkultúra művészeti és pszichológiai
vonatkozású tartalmaiban való elmélyülésre.
5.) mert a médiaműveltség fejlesztését az Európai Unió alapintézményei olyan területnek nyilvánították, melyhez minden európai polgárnak joga van, s amely támogatandó a formális iskolarendszerben megjelenő médiaoktatással és
az élethosszig tartó tanulás folyamatába illeszthető egyéb – az iskolarendszeren
kívüli – programokkal;
6.) mert a mozgókép-és médiaoktatás területén hazánknak komoly eredményei vannak,
és azokat nemzetközileg is elismerik (tananyagfejlesztés, taneszközök, tanártovábbképzés, tanulmányi verseny-modell,
érettségi vizsga-modell);
7.) mert a színvonalas médiaoktatás és a tárgyból tett érettségi vizsga a felsőoktatás több ága felé is átlépést biztosíthat (kommunikáció, szabad bölcsészet, művészetek), a felsőoktatási intézmények és
szakok pedig igénylik a médiaoktatás során megszerzett tudást;
8.) mert a médiaoktatásra az utóbbi másfél évtizedben majd ezer tanár készült fel, s mert a tanulók is megkedvelték és fontosnak tartják a tárgyat, az érettségizők száma folyamatosan emelkedett, az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés
egyaránt jellemzi a médiaoktatást;
9.) S végül azért, mert a médiaoktatás bizonyítottan az egyik legeredményesebb eszköz a kulturális szakadékok áthidalására, a konzumkultúra kritikus értelmezésére és a minőségi kultúrára való érzékenyítésre
- ezért a médiaműveltségi modulok, illetve a médiapedagógiában rejlő módszertani
lehetőségek (szaktól függetlenül) a tanári pályára való felkészülés fontos stúdiuma
kellene, hogy legyen.
A médiaoktatás tartalmi fejlesztésének kulcskérdései a következők:
1.) Az audiovizuális művek, különösen az európai és a magyar film elérése, befogadása,
a kulturális örökség védelme;
2.) A kereskedelmi kommunikációval (reklámozás, médiamarketing) kapcsolatos tudatos
használat, ismeretek megszerzése;
3.) Az online tartalmakkal kapcsolatos tudatos használat (pl. adatbiztonság,
jogtudatosság, függőség és egyéb veszélyek tudatosítása, a közösségi médiumok
használatához, a közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok,
felelősség)
A mozgókép- és médiaoktatás fejlesztésével kapcsolatos beszélgetés nyílt, és folytatódik.
Csatlakozás, további információ:
Kozák Zsuzsanna pedagógiai szakértőnél (e-mail: kozak.zsuzsanna@fppti.hu )
