Sárik Zoltán, az Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet igazgatója a rendezvény házigazdájaként köszöntötte
a megjelent iskolavezetőket és szakembereket. Kiemelte, hogy a konferenciára minden
iskolatípus vezetője meghívást kapott, az előadók a közoktatás, a szakképzés,
az ifjúsági és szociális területen várható változásokkal, tervekkel kapcsolatban
adnak majd tájékoztatást.
Doba László tanácsadó Csomós Miklós főpolgármester-helyettes képviseletében adott tájékoztatást a Fővárosi Önkormányzat
várható döntéseivel kapcsolatban, jelezve, hogy az Oktatási főosztály vezetőjének
személyéről még nincs döntés, kinevezése 2011. január 1-jétől várható.
Néhány fontos változást is említett a fővárosi közoktatásra vonatkozóan, aláhúzva,
hogy a főváros költségvetése most készül, mely nagyon szigorú lesz és elvonások
várhatók, ebben a nehéz helyzetben csak a működési költségeket tudja fedezni az
önkormányzat. Várhatóan megszűnik a szakközépiskolákban a két nyelvóra (idegennyelvi
projekt), s a 2012/2013. tanévtől a 0. évfolyamok (nyelvi előkészítő évfolyammal
induló képzések) is, továbbá a TISZK-eket a továbbiakban egy-egy főigazgató fogja
vezetni. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy december 16-án az igazgatói szövetség
ülésén ad Csomós Miklós főpolgármester-helyettes további tájékoztatást a fővárosi
önkormányzat fenntartásában működő intézmények igazgatói számára.
Befejezésül elismerését fejezte ki, hogy a hajdan csupán kétnapos Fővárosi Pedagógiai
Napok rendezvénysorozat immár ünnepi hétté bővült, s rendkívül gazdag programmal
lepte meg a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet a fővárost.
Dr. Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára
bevezetőjében elmondta, hogy a két koncepció (közoktatási törvény és a pedagóguséletpálya-modell)
megtalálható a NEFMI honlapján, a mostani előadásban nem szeretné azokat elismételni, hiszen bárki elolvashatja.
Előadásában a napokban nyilvánosságra hozott PISA 2009 vizsgálatról beszélt,
kiemelve azt, hogy a látszólag egyszerű adatok mögött kötetnyi információ van,
ami további elemzésekre, kutatásokra sarkallja a szakembereket. Egyelőre négy
tanulmány jelent meg angol nyelven, további kettő feldolgozás alatt áll.
Utalt az idei eredmények kapcsán arra is Gloviczki Zoltán, hogy igazából kicsiny
(bár fontos) változásokról van szó, és az, hogy egy ország hol helyezkedik el
a rangsorban, az függ a többi ország teljesítésétől is.
A hazai jobb eredményekből az is kiderül, hogy a gyengébben teljesítők aránya
csökkent, s a jók sem estek vissza.
Örömteli információként értékelhető, hogy hazánkban – ellentétben a többi országgal
– a 10-15 éves korosztály olvasási kedve növekedett. Nemcsak a sajtótermékeké
és az "internetes" olvasásé, hanem a könyvek, sőt a szépirodalom olvasása is.
Ennek okát érdemes vizsgálni.
Beszédében kitért arra, hogy a PISA 2009 vizsgálat eredményei szerint az élmezőnyben
álló országok közoktatási rendszere fantasztikus, ami szerinte az egységes koncepciójú,
nemzetstratégiai gondolkodás eredménye.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a tárca egységes és színvonalas tanárképzést,
célorientált tanártovábbképzést kíván megvalósítani, amire a költségvetésben remélhetőleg
lesz forrás. Azt is jelezte, hogy a pedagógusok munkáját is egységesen kell finanszírozni,
függetlenül az iskolatípustól, a szaktól, fenntartótól.
Hangsúlyozta, hogy az oktatás pedagógusközpontú, az oktatásirányítás a pedagógusok
munkáját tudja szabályozni, velük dolgozik együtt, a szülők és gyermekek érdekében.
Előadása zárásaként a helyettes államtitkár visszatért a most nyilvánosságra
hozott két koncepcióra, és felhívta a figyelmet arra, hogy munkatársaival együtt
várják a hozzászólásokat (december 30-ig), bíztatta a jelenlévőket, hogy írják
le, küldjék el véleményüket a
kozoktatas.koncepcio@nefmi.gov.hu illetve az
eletpalya@nefmi.gov.hu e-mail címre.
Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős
helyettes államtitkára elmondta, hogy a szociális ágazatban eddig nagy „cikcakkok”
voltak, egységes törvényi szabályozás, koncepció szükséges. A Nemzeti szociális
koncepció kidolgozása közvetlen szakmai konzultációk lefolytatása nyomán készül,
ehhez is várják, befogadják a hozzászólásokat.
A jelenlegi szervezeti változások az év végéig lezárulnak. A megújítási menetrend
szerint átalakul a gyermekjóléti alapellátás és a családsegítést ellátó rendszer,
többek között a Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Intézet is.
Kiemelte, hogy a változások végrehajtásában jelszavuk az „egyszerűsítés és életszerűség”.
Előadásában hangsúlyozta a gyermekek tanulásának fontosságát, ami az egyéni és
társadalmi sikerek alapja. Utalt arra is, hogy a családi pótlék elvonásának szankciója
érdekeket sért, akár iskolákét, fenntartókét is, mert elesnek a normatívától.
A 2011-es tervekről elmondta, hogy az iskolai szociális munka hálózatának kialakítását
kezdik meg, melyet 2012-ben terveznek bevezetni.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató-helyettese a Nemzeti alaptanterv
tervezett változásait foglalta össze előadásában.
Az előadás prezentációja - mely letölthető portálunkról - tartalmaz minden elhangzott fontos információt.
Gubicza Zsanett képzési referens és Szabó Bálint, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tanácsadója a kamara szakképzésben betöltött szerepéről beszélt, és felvázolták a kamarai elképzelést
a szakmai képzésre vonatkozóan (mindkét prezentáció letölthetők).
A „szakképzési paktum” értelmében a szintvizsgák szervezésében, koordinálásában,
szakmai versenyek szervezésében és a pályaválasztás segítésében vesz részt többek
között a kamara. Növelni szeretnék a gyakorlati óraszámokat, a szakmai vizsgák
bürokrációjának visszaszorítását és az OKJ-s rendszer felülvizsgálatát tervezik.
Szükségesnek vélik a szakképesítések, szakmai dokumentumok és vizsgakövetelmények
felülvizsgálatát, valamint a modulok számát 6-ra maximalizálnák.
Koncepciójuk szerint a civilizációs ismeretek oktatására 700 órát szánnának (21%),
a szakmai ismeretekre 2552 órát (79%), ezen belül az elmélet-gyakorlat aránya
30-70%.
Előadásukban kitértek a vizsgarendszer számos problémájára (bonyolult, túlszabályozott,
költséges), a korszerűsítés sürgető feladatára és a jogszabályok módosításának
fontosságára.
Elmondták, hogy hangsúlyos igénykényként fogalmazódik meg a „kék” Bizonyítvány
szakmai értékének, hitelességének megőrzése.
Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke előadásának prezentációját rendelkezésünkre
bocsátotta, letölthető portálunkról.
***
style3
|
Dr. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár válaszolt szerkesztőségünk kérdéseire is, az interjút
az alábbiakban közöljük.
|
|
Az új közoktatási törvénytervezet vitaanyaga – elvetve az értéksemlegesség elvét
– értékalapú szabályozás kialakítását tűzte ki célul.
Hogyan kell ezt értelmeznünk?
Dr. Gloviczki Zoltán: A jelenleg hatályos közoktatási törvény kimondja „az értéksemlegesség elvét”.
A nevelés ugyanakkor (melynek jelentőségét ugyancsak nem ismeri a jogszabály)
nem más, mint értékek közvetítése. A munka, a szolidaritás, a tudás, a tisztelet,
a család, a társadalmi felelősség és számtalan érték közvetítése nélkül elképzelhetetlen
a közoktatás.
A tervek szerint 1 évvel csökken (17 éves korra) a tankötelezettség. Milyen (speciális)
megfontolás indokolja ezt a változtatást, hiszen ez a módosítás nem követi a nemzetközi
trendeket, azzal épp ellentétes.
Dr. Gloviczki Z: Elsősorban a hároméves szakképzés utáni szabad kimenet indokolja – a nemzetközi
trendekkel ugyanakkor nem ellentétes, sőt, Hollandia és Olaszország kivételével,
ahol a miénkkel azonos a szabályozás, az európai országok átlag tankötelezettségi
korhatára 16 év alatt van.
Új elemként jelenik meg a tervezetben a pedagógusok alkotói szabadságának lehetőséges,
melynek finanszírozása komoly kérdőjeleket vet fel. Lesz-e forrás is kapcsolva
a lehetőséghez – tehát reménykedhetnek-e a pedagógusok?
Dr. Gloviczki Z: Természetesen csak hozzá kapcsolt forrás (terveink szerint pályázati lehetőség)
esetén értelmezhető az elképzelés.
A közoktatási intézmények szakmai támogatását ellátó pedagógiai intézetekről
kevés szó esik a vitaanyagban. Számos megyei és kerületi pedagógiai szolgáltató
intézet megszűnt, azonban a működők között sok esetben kiváló szakmai munkát végző,
magasan kvalifikált szakértők dolgoznak. Milyen szerepük lesz az oktatáspolitikai
koncepció szerint ezeknek az intézeteknek?
Dr. Gloviczki Z: Szeretnénk a pedagógiai intézetek működését megerősíteni. Ezen a területen további
egyeztetés tárgya egyrészt a megszűnt vagy piaci alapra helyezett szolgálatok
helyzete, illetve a megyei kormányhivatalok felállásának szakmai lehetőségei,
korlátai.
A pedagóguséletpálya-modell megalkotására volt már kísérlet, de a megvalósítás
elmaradt. A közelmúltban egy konferencián Ön is azt mondta, nincs lehetőség az
oktatási ágazatban „tőkeinjekcióra”. Milyen „garanciák” vannak arra mégis, hogy
most sikerül bevezetni a pedagóguséletpálya-modellt?
Dr. Gloviczki Z: Egyelőre nincs garancia. Ha a kormány a koncepcióra igent mond, az jelenthet
majd biztosítékot.
|