Szolgáltatások
programok
2014. augusztus
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Fejlesztőpedagógia
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2010. 12. 13. hétfő
Tanulási nehézségek, zavarok

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztésének törvényi szabályozásáról, a tanulási zavarok tüneteiről, okairól, fejlesztési lehetőségekről olvashatnak az érdeklődő kollégák.

 

Az Oktatási Törvény 30 § (7) bekezdése szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

(8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

(9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapműveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

Az iskolai tanulás, írás, olvasás, számolás a különböző képességek és készségek együttműködését kívánja. Bármely ponton fellépő nehézség az egész teljesítményt bizonytalanná teheti. Egyre szélesebb körben ismert, hogy megfelelő fejlesztéssel korrigálható a probléma, és nem kell a gyermeknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie.

Az esetek többségében az enyhe és közepes szintű tanulási nehézségek csak akkor válnak nyilvánvalóvá, ha a gyerek általános vagy középiskolába kerül. A tanár számára akkor válik ez egyértelművé, amikor azt tapasztalja, hogy a tanuló képtelen lépést tartani társaival. Az ilyen gyerek többnyire nem használ olyan kifejező nyelvet, mint társai, kevésbé érti meg az instrukciókat, beszámolókat és feladatokat, alacsony szinten rendszerezi ismeretanyagát. Gyakran ezek alacsony szintű szociális képességekkel, s nem egyszer interperszonális nehézségekkel is járnak. Ennek következtében a tanulási zavarokkal küzdők gyakran kerülnek a rendbontók kategóriájába.

A tanulási zavarok tünetei két fő csoportba sorolhatóak: teljesítmény és viselkedésbeli jellegzetességeket különíthetünk el. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek figyelmetlen, könnyen elterelhető, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák, összerendezetlen, ügyetlen a mozgása, teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficit nyomán fejlődnek ki. A sok kudarc, meg nem felelés, a környezet felől érkező negatív értékelés az amúgy is nyughatatlan, szétszórt gyermeket agresszívé teheti, más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz.

A viselkedési problémák mögött gyakran kontextuális tényező húzódik meg, nem pedig tanulási zavar. Ilyes eset például, amikor a gyerek az otthoni stressz és nyugtalanság következtében rendbontóvá válik. A rendbontás ilyenkor az iskola tekintélyelvű szellemiségére adott reakció, amely otthoni gyökerekből táplálkozik. Előzőleg azonban náluk kisebb tanulási és viselkedési problémák körvonalait lehet megfigyelni, s ezek a tanuló szorongásának jelei. Ez nem azonos azzal a magatartással, amit az enyhe tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek produkálnak: depresszió, nyugtalanság, izolálttá válás. Az utóbbiak normál osztályban jobban tolerálhatóak, mert nem zavarják az órát, míg az előző kategóriába tartozó gyerekek igen. Van viszont közös vonásuk e két különböző csoportba tartozó tanulóknak, a csökkent önbecsülés és önértékelés A viselkedési nehézségekkel rendelkező gyerekeknek a legkisebb az önértékelésük. A viselkedési problémának széles a skálája a visszahúzódástól, izolációtól egészen a figyelemfelkeltésig és rendbontásig. Valójában, hogy mi indította meg ezt a folyamatot, tanulási zavar vagy valami más tényező, azt csak a konkrét eset felderítésekor lehet megállapítani.

A tanulási rendellenességeket legtöbbször részképesség kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli elmaradások okozzák. Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.

Milyen gyakori nehézségekkel találkoznak a szülők és pedagógusok?

            Kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, betűk nagyságának egyenetlenségei – a szem-kéz koordináció, finommozgás fejletlenségére utal, elmaradást mutat a látás és tapintásészlelésben.

            Betűk, szavak felismerési nehézségei, hiányos betűforma, ékezetelhagyás, szó vagy betűkihagyás – az egész látás, alakszervezési folyamat fejletlenségére, valamint a látásészlelés problémájára utal.

            Az olvasás olyan típusú zavarai, amikor a gyerek nem ismeri meg a megtanult betűket, szavakat, ha azok más nagyságúak, színűek – alak és formaállandóság fejletlenségét jelenti, valamint a látásészlelés elmaradását.

            Betűk, szótagok felcserélése, szóköz és sorköz be nem tartása – a sorba rendezés nehézségére utal, a térészlelés hiányosságára, a térorientáció elmaradottságára utal.

            A b – d, d – p betűk gyakori összetévesztése, betűk, számok fordított írása – a sorba rendezés nehézségére, térorientációs elmaradottságra vezethető vissza.

            Hangok differenciálásának nehézségei – artikulációs problémákra, hallási észlelés elmaradottságára következtethetünk.

Okai

A tanulási zavar általában több ok együttes hatására jön létre, hátterében: az egyes részképességek fejletlensége

  • pl. a beszéddel kapcsolatos problémák
  • gyenge hallási, látási észlelés
  • fejletlen kézmozgás
  • genetikai vagy örökletes tényezők
  • terhesség alatti problémák
  • szülés körüli nehézségek (pl. elhúzódó szülés, oxigénhiány stb.)
  • csecsemőkori ismétlődő lázas állapotok állhatnak.
  • minimális agykárosodás
  • az egyes perceptuális (észlelési) funkciók összerendezettségének hiánya
  • gyenge verbális, nyelvi készségek

A tanulási zavar kritériumai

  • a tanulási teljesítőképesség és a tanulási teljesítmény eltérése
  • a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése
  • sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás)

A tanulási zavar típusai

Részképességzavarok

Részképesség: a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók.
A motoros és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.

  • A kognitív funkciók zavarai
  • A percepció zavarai
  • Az egyensúlyrendszer zavarai
  • Az auditív rendszer zavarai
  • A vizuális rendszer zavarai
  • A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai
  • Figyelemzavar
  • Emlékezeti problémák
  • A gondolkodás zavara
  • Beszéd sajátosságainak zavara
  • A motorikum zavarai
  • Az izomtónus zavarai: hipotónus, hipertónus
  • A nagymozgások zavarai: rosszul integrált reflexek, zavarok a testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban
  • A finommotorika zavarai
  • A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai

Komplex tanulási zavarok

  • Diszlexia: napjainkban vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások kombinált, olvasási-, és írási nehézséget definiálnak vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek.

  • Diszgráfia, diszortográfia: az írás, helyesírás nehézsége.
  • Diszkalulia: a számolás nehézsége, számolási zavar.
  • Viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok

A tanulási zavar jellemzői

  • A tanulási zavart legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli elmaradások okozzák.
  • Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.
  • A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekre jellemző, hogy figyelmetlen, ügyetlen, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák és teljesítménye ingadozó.
  • A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki.
  • Túlnyomóan a probléma a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében lép fel.

A viselkedés, aktivitás terén jelentkező zavarok

Gyakran fordul elő az impulzivitás, hiperaktivitás a tanulók magatartásában. Ennek lényege, hogy a gyermek nem tud nyugodtan megülni, állandóan közbeszól az órán, zavarja más tanuló munkáját is. Ez a mozgásosság, „mozgáskényszer” gyakran jár együtt a motoros koordináció fejletlenségével. Több kutató arra a következtetésre jutott, hogy nem mennyiségi szempontból van lényeges különbség, hanem elsősorban a mozgások összerendezetlensége folytán látszik úgy, hogy többet mozognak az ilyen gyerekek. A mozgás koordinálatlanságából fakad az is, hogy gyakran kiejtik kezükből a tárgyakat, lesöprik a tanszereiket a padról, füzetük, könyvük gyűrött. Viselkedéses szinten megjelenhet a szorongásos, merev, rigid magatartás is. Ennek lényege, hogy a tanuló túlzottan csendes, passzív, gyakran közönyös viselkedésű. Többnyire nem válaszol a feltett kérdésre, nehezen vált át egyik feladatról a másikra stb.

 Figyelemzavarok

Gyakran hullámzó intenzitású figyelem jellemzi a tanulási nehézséggel küszködő gyereket. A túlzott elterelhetőség is megfigyelhető, ahogyan szelektálási problémák is jelentkezhetnek – nehézség a feladat szempontjából lényeges ingerek kiválasztásában az ingerek sokaságából. Ugyancsak gyakori a perszeveráció, a figyelem megtapadása: ilyenkor a tanuló úgy viselkedik, mintha nem hallaná, hogy hozzá szólnak, gyakran „álmodozik”.

A percepció zavarai

Sokféle probléma tapasztalható az érzékelés-észlelés területén, a diszfunkciók sokasága fordul itt elő, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

  • gestalt látás (részt lát egész helyett);

  • alak-háttér fordított észlelése;

  • formák, arányok két- és három dimenzióban való elhelyezésének problémái;

  • különböző modalitású ingerek esetén viszonyítási, átfordítási nehézségek;

  • rányok, konstanciák percipiálásának nehézségei.

 A mozgáskoordináció, a finommozgás zavarai

Általában tapasztalható a tárggyal vagy tárgy nélkül végzett mikromozgások koordinációjának diszfunkciója. Ez jelentősen nehezíti az alapkultúrtechnikák elsajátítását: az ilyen gyerek írása kusza, szaggatott, jellemző a betűk nagyságának egyenetlensége, a nehézkes, göcsörtös írásmód.

A téri orientáció problémái

Gyakran fordulnak elő téri tájékozódási zavarok. Ennek hátterében a testséma, lateralizáció problémái állnak, ezek nehezítik a térben való tájékozódást. A helyes testkép kialakítása elengedhetetlen, hiszen a saját testen való orientáció képezi a térbeli és időbeli tájékozódás alapját, a sorrendiség őrzését, az irány síkbeli észlelését és tartását.

A tanulási nehézséggel küzdő gyereknél jobb-bal tévesztés fordul elő gyakran, s a téri összefüggések felfogásában is bizonytalan. Ezek megnyilvánulhatnak betűfelcserélésben, hosszabb szavak olvasásának és írásának bizonytalanságában.

A nyelvi működés zavarai

Sokféle probléma jelentkezhet itt a következő területeken: beszédészlelés, szimbólumképzés, szó- és jelentésasszociáció, artikuláció, beszéd és nyelvi integráció, szókincs. A tanulási nehézséggel bíró tanuló gyakran gyenge beszédartikulációval, szegényes szókinccsel rendelkezik, nehezen találja meg a megfelelő szavakat, beszédszövése széttagolt, akadozott. A szóbeli kommunikáció és a kérdésekre adott válaszok sokszor rövidek, és gyakran hasonlítanak a kisebb gyerekektől elvárt válaszokra. Fejletlen lehet a nyelvtani szerkezetek használata is. A nyelvi fejletlenség gyakran a szöveg megértését is nehezíti, s emiatt nem tudnak a problémákkal megbirkózni. Ennek következtében nem egyszer hozzá sem fognak a feladathoz, eleve lemondva a siker lehetőségéről is.

Szekunder módon kialakuló tünetek

Hosszabb tanulási zavar esetén az előzőekhez úgynevezett szekunder tünetek is felsorakozhatnak. Ezek még mélyebben működő pszichikus károsodások, személyiségtorzulások, s az előbb említett funkciók hiányos működése következtében alakulnak ki. Többnyire tartós kísérőjelenségekként funkcionálnak, és leggyakrabban a következők fordulnak elő: szorongás, kudarcelvárás, agresszió, gátolt viselkedés, figyelemfelkeltő viselkedés, antiszociális cselekedetek, megromlott személyes kapcsolatok, alacsony önértékelés. Így kialakul egy ördögi kör, hiszen ez utóbbiak önmagukban is komoly akadályozói a jó iskolai teljesítménynek, s hátráltatják a tanulási nehézségek korrekcióját is.

Az emlékezés zavarai

A tanulók gyakran nehezen tartják meg gondolataikat a tanulási zavarok következtében. Ezért sokszor megzavarodnak a hosszabb utasítások esetén, s annak csak az elejére vagy a végére tudnak emlékezni. A memória korlátoltsága miatt az olvasás közben kifejtett energia és figyelem teljes mértékben az olvasás műveletére vagy a folyamat mechanikájára irányul, nem pedig a jelentésre vagy a tartalomra. Minél többet olvas egyszerre, annál valószínűbb, hogy elveszíti a fonalat. Ezért többször el kell olvasniuk a szöveget, hogy megértsék.

 A gondolkodás problémái

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak a felfogóképességük is korlátozott. Ezért nekik több segítségre van szükségük, hogy könnyebben tanulhassanak.

 A nyelvi és térbeli funkciók működéséhez szükséges képesség hiányát „általános kognitív nehézségnek” nevezzük. Ez a probléma számos megnyilvánulási formát ölthet. Kezdetben az ilyen gyerekben nincs meg a spontán kíváncsiság, passzív, nem reagál a környezet ingereire. Iskolában az ilyen gyerekek gyakran nem veszik észre a hibákat, ami pedig erősíthetné az önálló tanulást. A felsőbb iskolákban az ilyen tanuló gyakran unatkozik, az iskolai munkát nem tartja érdekesnek, és erős külső ösztönzést igényel. Ennek következtében gyakran depressziósak, különösen serdülőkorban. A depresszió komoly probléma azért is, mert az ilyen tanuló nem tud logikus érvelés és cselekvés segítségével felülemelkedni a nehéz helyzeteken, ezért a düh állandósulhat, s kitörésekhez is vezethet.

A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek képtelenek a megfigyeléseikből általánosítani. Nemcsak a kulcsjellemzőket nem képesek felismerni, de gyakran azt is tanítani kell nekik, amit a többi gyerek véletlenszerűen megtanul a környezettel való érintkezés során. Ez a korlát komoly problémákat okoz a fogalomalkotásban, valamint a szabályok, törvényszerűségek kikövetkeztetésében. A tanulás ezeknél a gyerekeknél általában szituáció- és feladatspecifikus marad. Gyakran vannak problémáik a tanultaknak egy adott helyzetből egy másikba való átvitelével.

Ahhoz, hogy megállapítsuk, egy tanuló tanulási nehézségekkel küzd-e, a fenti tüneteket nem kell komplexen „produkálnia”, egy-két elem megléte is elegendő kapaszkodó lehet ahhoz, hogy felfigyeljünk a gyerekre, s megkezdjük a korrekciós fejlesztő munkát.

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés