A kiindulópontot „Janusz Korczak: A gyermek a családban” című tanulmányának közzététele szolgálja. Vajon aktuális-e ma e munka újbóli megismerése?  - kérdezheti az olvasó, az érdeklődő, aki kézbe veszi a kötetet.

Janusz Korczak /eredeti nevén: Henrik Goldszmit/ lengyel orvos, író, pedagógus volt, aki  kezdő orvosként Varsó szegény negyedének gyerekkórházában praktizált. Nyaranta nyári táborokban, mint nevelő dolgozott.
1918-ban megírta első alapvető pedagógiai művét „Hogyan kell egy gyereket szeretni” címmel.1918-ban az ő irányításával megszületett a lengyel katolikus gyerekek árvaháza  /Nasz Dom/.

Gyermekregényeket írt.1926-ban létrehozta az első gyerekújságot, majd a lengyel rádióban rendszeresen jelentkezett gyerekeknek szóló adással.
Ő az első, aki a gyermeki jogokra felhívta a figyelmet.
Pedagógiai nézetei „az aktív pedagógiához és  „az új pedagógiai iskolához” állnak legközelebb Pestalozzi, Montessori, Decroly, Makarenko mellett.
A demokráciatanítás kiemelkedő alakja volt , aki megszervezte  „A gyerekköztársaságot”. Tanított az egyetemen és a pedagógiai főiskolán. 1940-ben a zsidó árvaház lakói a varsói gettóba kerültek. A Gestapo börtöne után Korczak is a gettóba ment és irányította, szervezte a gyerektársadalom életét. 1942-ben Treblinkába deportálták a gyerekeket Korczakkal együtt, és itt pusztultak el mindnyájan. (Simon Mária tanulmánya alpján.)

Korczak mintegy 100 oldalas munkájának minden szava, minden gondolata a mának is szól, gondolatai szabatosak, érdekesek és modernek. Példaként álljon itt a 22. egység alapvető tanítása: „Hogyan lehet az, hogy az egyik generáció a ’tej, tojás, hús’ jelszó alatt nőtt fel, míg a másik pépeken, zöldségeken és gyümölcsön? (…) Nem az a lényeg, hogy mit adunk a gyermeknek, hanem az, hogy mit dolgoz fel. Ugyanis minden kényszer és minden túlzás ballaszt, minden egyoldalúság melléfogás lehet.” [i.n. 36. old.] A gondolat messze túlmutat a keletkezés korán, aktuális ez ma is, sőt a következő évszázadokra is igaz.

Bagdy Emőke írja a könyv fülszövegében: A könyv címe a szeretet hatalmára hívja fel a figyelmünket. Vajon tudjuk-e jól szeretni a gyermekeket? Ez a könyv feltétlen elfogadás, törődés, megértés, gondoskodás és védelem fontosságára, megvalósításának optimális módjaira tanít. Rádöbbenhetünk, hogy a szeretetnek nincs, nem is lehet kötött módszertana, de létezik ezerféle lehetősége, amellyel kifejezhetjük a személyiség páratlan egyediségének tiszteletét és kibontakozásába, fejlődésébe, változásába vetett hitünket.”

Korczak gondolatait jeles filozófusok, pszichológusok, pedagógusok, gyógypedagógusok, szociológusok, jogtudósok, a gyermekvédelem szakembereinek rövid (10–20 oldalas) tanulmányai egészítik ki. A kötetet szépirodalmi alkotások teszik teljessé.

Szomorú aktualitást ad a könyvnek, hogy Ranschburg Jenő utolsó írása itt lát napvilágot.

A könyv bemutatójára 2011. október 25-én a Lengyel Kultúra Házában került sor.

A könyv kereskedelmi forgalomban kapható.