A megbeszélés célja a változó osztályfőnöki szerepkörből adódó feladatok összegyűjtése, a módszerek kidolgozása, továbbá tapasztalatcsere volt. Mindenki előtt ismert tény, a fenntartó jelentős megszorításokkal élt, s ez az iskolákat közvetlenül is érintette. A pedagógus munkát segítők körét (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, fejlesztő pedagógus stb.) a továbbiakban iskolánként nem finanszírozza. Erre a jelenleg is érvényes közoktatási törvény lehetőséget ad, semmiféle törvényellenes intézkedés nem történt a megvonással.

A fenntartó – amint arról többen is értesültek – a feladatok összevont megvalósítását tűzte ki célul, aránytalanul nagymértékben tovább növelve az eddig is túlterhelt és méltánytalanul alulfizetett osztályfőnöki munkát.

A hozzászóló kollégák az alábbiakat jelezték:

• A demográfiai csökkenés nem jelenti egyértelműen a feladatok csökkenését is, sőt a problémák hatványozottan jelentkeznek. Napjainkban a középiskolában tanuló diákok jelentős része folyamatos gondozást, segítést igényel, melyet az osztályfőnökökkel karöltve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök láttak el. Azokban az intézményekben, amelyekben szakiskolai képzés is folyik, a tanulók 75-80%-a is segítséget kell, hogy  kapjon a szakemberektől. A problémák között a szociális veszélyhelyzetek éppúgy jelentkeznek, mint az igazolatlan mulasztások, esetlegesen alkoholizálás, drogozás, vagy a családok elutasító viselkedése. Mit tehet az iskola, az osztályfőnök azokban az esetekben, amikor a diák jelzi, hogy a család elengedte a kezét, azaz megvonta az otthonlakás lehetőségét? A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős olyan ismeretekkel, kompetenciákkal és segítő intézményi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek a hatékony beavatkozás lehetőségét megteremtik. A szakemberek a gondozottakkal erős személyes kontaktusban állnak, amely a feladat megszüntetésével újabb veszélyhelyzetet idézhet elő a fiatal számára. 

• Amennyiben az osztályfőnöknek a jövőben magának kell a feladatot ellátnia, akkor a valós nevelői feladatait fel kell, hogy számolja. Félő, hogy az osztályfőnök csupán az adminisztrációs feladatainak tesz majd eleget, s ez feltétlenül szegényebbé teszi azt a munkát, amelyet a kollégák jelentős része szívesen végez. Korábban felmérés készült arról, hogy az osztályfőnökök rendszeresen milyen mennyiségű és jellegű munkát végeznek. Az eredmények összesítésekor derült ki, hogy aki osztályfőnök is és a munkáját lelkiismeretesen végzi, minimálisan 52-54 órás heti terhelést tud maga mögött. Ez a jelen állapot, ezt kívánja a fenntartó tovább terhelni a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak körének megszüntetésével.

• A legfrissebb hírek egyes kormányzati elképzelések szerint a tanárok kötelező óraszáma heti 28 órára nőhet. Ilyen körülmények között irreális elvárás a színvonalas osztályfőnöki munka.

• A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök sok esetben jó kapcsolatot alakítottak ki a problémás tanulók szüleivel. Várhatóan növekedni fog az iskolakerülők száma az azonnali beavatkozás hiányában.

• A jelenlegi 5.400 Ft-os osztályfőnöki pótlék semmire sem ösztönzi a pedagógust, sokan már most sem vállalnak ilyen munkát az intézményekben. Felmerült a fél- vagy egész állású osztályfőnökök alkalmazásának kérdése, illetve jelentősebb órakedvezmény (pl. 40-50%-os) a pótlék helyett, ami sokkal hatékonyabb ösztönző lehetne.

• Javaslatként hangzott el az iskola autonómiájának megőrzése, ez lehetővé tenné, hogy a vezető, ill. az intézményi közösség döntse el a szükséges szakemberhálózat alkalmazását. Esetlegesen egy álláshelyet kettéosztva: ½ gyermek- és ifjúságvédelmi státusz és ½ iskolapszichológus alkalmazásával.

• A szabadidő-szervező pedagógusok az iskolai élet fontos szereplői. Tevékenységük sokszínű. A tanórán kívüli délutáni vagy hétvégi programok igényes megszervezésével kultúrát közvetítenek. Amennyiben a délutáni programok iskolai keretek között zajlanak le, akkor lényegesen kevesebb veszélyhelyzetnek vannak a diákok kitéve. Azt is látnunk kell, hogy a tanórán kívüli nevelés igen fontos, a társadalmi beillesztést feltétlenül szolgálja.

• A szabadidő-szervezők feladatai között az iskola sajátos arculatát is jelentő programok megszervezése, lebonyolítása is áll; a gólyatábortól a ballagásig. Elképzelhetetlen a feladatok összevonása mint megoldás, ugyanis a szabadidő-szervező pedagógusnak nem csak ismernie kell az intézmény jellegét, lehetőségeit, de részese is kell, hogy  legyen az iskola világának, s ezt 10-15 iskola esetében képtelen lesz megvalósítani.

• Kevés intézményben volt lehetőség fejlesztő pedagógus alkalmazására, ám azokban az intézményekben tevékenységükre nagy szükség volt. Az integráció általános bevezetése jelentős oktatásmetodikai problémákat vet föl. Vannak olyan tanulók, akiknek az előrehaladása csakis szakember közreműködésével lehetséges, ellenkező esetben az említett diákok lemaradása prognosztizálható, kudarcaik általánossá válnak, s magatartásukkal hívják magukra föl a figyelmet, ill. iskolakerülőkké válhatnak. A korrepetálási, ill. a fejlesztő pedagógusi tevékenységet nem szabad összecserélni. Az előbbi a szaktanár, az utóbbi szakképzett munkatárs kompetenciája.

• Korunkban az iskolapszichológusok intézményi jelenléte elengedhetetlen. Olyan helyzetek alakulhatnak ki, amelyek pszichológus szakember beavatkozását igénylik. Bár az osztályfőnökök jelentős része nagy tapasztalattal rendelkezik, sokszor konfliktushelyzeteket kezelnek, oldanak fel, ám egyre gyakoribban fordulnak elő olyan helyzetek, amelyekben a szakembernek kell az intézkedését meghoznia. Az iskola belső világa igényli valamennyi kvalifikált szakember jelenlétét.

A jelenlévők pedagógiai felelősséget éreznek tanítványaik, szakmájuk és intézményük iránt. A felvázoltak a jelenlegi iskolai helyzet objektív bemutatását szolgálták.

Az összegyűjtött véleményeket, javaslatokat összegeztük, s arról a részt vevő kollégák véleményt mondtak, apróbb módosításokat tettek. Ezt követően 2011. május 4-én Pölöskei Gáborné főosztályvezető részére (Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály) továbbítottuk az összeállított anyagot.

Csillag Ferenc
pedagógiai szakértő